2013. március 24., vasárnap

Le is út, fel is út... :)

San Fransiscoban a Motel 6-ban szálltunk meg. Ez volt eddig a legnyomibb szállásunk. Tiszta lepratelep volt az egész.
Ma reggel, vasárnap lévén elmentünk misére. Legalábbis mi azt hittük, hogy oda megyünk.
A templom előtt már sorakoztak a hatalamas pálmaágat tartó ministránsok (legalábbis mi azt hittük, hogy ministránsok).
Mikor bementünk egy nő beszélt. De ha így jó neki, akkor beszéljen. Kezünkbe nyomtak egy pálmaágat, a passió szövegét és az egész miserendet.
Ezután a pálmaágak megszentelése után körmenet volt a templomban. Nagyon ünnepélyes volt az egész. Magas, vastagabb falak voltak, és a mennyezetről kékes-zöldes-sárgás szalagok lógtak le, amelyeken a fény játszott, ahogy fújta őket a szél. Nagyon érdekes látbány volt. A misét is a nő kezdte el mondani. Nem kellett sok, hogy rájöjjünk, anglikán misén vagyunk...
DE! Anglikán mise ide, vagy oda, olyan ünnepélyesen csináltak mindent, hogyha mi, katolikusok fele ennyire jól csinálnánk... Hát... Sokat lendítene az egészen. De a magyarok katolikusok, de talán a többiek is, csak ilyen lecsupaszított izét ismernek, a nagy ünneplést nem :( Ezek az anglikánok értettek hozzá.
A másik dolog ami nagyon tetszett, hogy a passiót nem énekelték, hanem felolvasták, és a nép szövegét mindig a nép olvasta, együtt, valamint volt egy rész, amit szintén, ami azt jelentette, hogy "Uram, kész vagyok veled/érted(?) a börtönbe vagy a halálba menni". Nem tudom, hogy pontosan fordítottam-e, de ezt is a nép olvasta, valamint egy jó adag sorral később azt is, hogy "feszítsd meg!". Ez a fajta passió nekem nagyon tetszett! Ilyet még nem láttam. Teljesen át tudtam érezni, és végre itt is megértettem, hogy értem halt meg, az én bűneimért, én voltam az, akimiatt "bevállalta" a keresztet. És mi a hála? ... Hát ezt szerintem most itt fejezzük be (és a blognak sem ez a célja)
Ezután elindultunk San Fransisco utcáin. Visszamentünk a tegnap már félig bejárt piacra, a pierre 39-re. Ott sétáltunk, meg néztünk, halásztunk ezt meg azt.
Utána a vilamos múzeumban folytattuk. Itt csak 4 villamos vonal van, viszont egyik villamosban sincs motor, hanem a föld alatt egy nagy kötél húzza őket, így ha elmegyek a villamossín mellett, akkor hallhatom, hogy jön-e vagy nem.
Elmentünk a Walt Disney múzeumba is, ahol épp Hófehérkekiállítás volt. Na, azt nem néztük meg, viszont elmentünka gift shopba. Az már jobb volt, csak kevés volt a Plútós dolog, a küssdenfroschról meg nem is hallottak még.
Mivel itt drága volt a kaja, visszamentünka partra enni. Végre.
És ezután jött csak a java. Elementünk a Golden Gate-hez. Átmentünk a hídon, és felmentünk egy hegyre, ahonnan le lehetett fotózni. Mikor megláttam a hegyen kiálló sziklákat, és láttam, hogy miylen szépek, elkezdtem lefotózni azokat is. Az emberek kicsit sem nézhettek hülyének, hogy ott van a Golden Gate, én meg háttal állok neki, és valami kavicsizét fotózok. Na, de geológusnak születni kell, és megtalálni az igazán szépet. Mi lenne, ha mindneki geológus lenne?!... Hát ez az. Akiben nincs geológus vér, az nem is létezik. (mondanák a bölcs kínaiak)
Most Palo Altoban vagyunk, a Stanford mellett. Az idevezető utat végig aludtam, de mikor kinyitottam, akkor egy Apple boltot láttam. Valahogy rögtön beleszerettem a helybe, és elkönyveltem volt magamban, hogy jó helyen vagyok. Láttam Vans boltot is. Egy olasz étteremben vacsoráztunk, és én rákot meg csirkét ettem. Megint. És megint mindenki jól bekajált. Megint...
Zárom is hosszas soraimat.

Felsugárzás, egy fő.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése