Visszaolvastam az előző blogbejegyzést, amit sajnos nem tudtam megosztani Charlotte-ban a repülőtéren. Az egyik legjobb bejegyzésre sikeredett, de mivel szerénységem tiltja az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, ezért inkább csak elégedetten bólintottam egyet olvasás közben.
Ott váltunk el, hogy leszállok a gépről és várom, hogy a New Orleans-i gép bálnaként megegyen, mint Jónást. - Anya szerint a Dzsepetto találóbb lenne, de kérdem én, ki ennek a blognak a szerkesztője? Szerénységem itt is előtérbe kerül, ezért csak annyit mondhatok, hogy kettőnk közül, nem Ő. :) - Visszatérve a Jónás és bálna, valamint a repülő és Dénes metaforához, jelenleg ismét repülőn csücsülök. Az előzővel ellentétben, ez már egy kicsit modernebb gép, sokkal kényelmesebb rajta utazni, nagyon a biztonságérzetem is. Egyedül az hiáynzik, hogy mivel a túristaosztályon az első ülésen ülök, nincs asztalka az előző széken, így a könyölőből kell elővarázsolni azt.
Tehát megint csak sokezer méter magasan próbálom megszégyeníteni a madarakat, mind bölcsességemmel, helyességemmel, sebességemmel és magasságommal. Alattunk a tiszta Föld látható. Egy-egy városka fénye ragyogja át a sötét foltokat, melyek valójában erők, fentről mégis egy óceánnak tűnnek, ahol a kis sárga pettyekből álló nagyobb fénytömeg egy-egy szigetként van jelen ezen a hatalmas óceánon.
Nem is értem, hogy miért nem szeretek repülni! (Persze, várjuk csak meg amíg leszállunk).
Nem lehet ezeket a kis szigeteket jól lefotózni, de azzal játszottam, hogy valami értelmes formát próbálok találni az amorf kis világosságokban, mint kisgyermek a felhőkben. Így már egy két púpú tevét, egy csillagot és egy óriásamőbát hagytunk magunk mögött.
Apropó csillagok. Az imént gondoltam leírni azt, hogy milyen érdekes, alattunk a városi fények, míg felettünk a valódi csillagok színesítik meg az utazás képét, s én a kettő között tengődve gyönyörködöm mindkettőben.
Azért olykor félelmetes, hogy dob egyet rajtunk a szél, jelezvén, hogy nem a repülőgép, hanem a természet a főnök. S mint tudjuk, a természet a Jóisten ujjlenyomata. Azt hiszem ez megint olyan dolog, amit nem kell kifejtenem.
Most éppen egy idegsejt alakú város felett haladtunk el. Megy ez nekem. El kellene mennem éjszakaivárosifényekmorfológiája tárgyat tanítanom valamelyik egyetemre.
De ennyi felesleges szövegelés után térjünk csak vissza a repülőtérre.Hopp egy boszorkány seprű alakú város...
Tehát a repülőtér.
Ilyen nagy repülőteret szinte nem is láttam. Minden van benn. EA Sports-os üzlettől elkezdve, az olasz, amerikai, kínai, japán sushi éttermen át, minden!
A telefonommal le is fotóztam pár dolgot. A repülőtér központi részén be van ültetve egy fasor. Mintha csak a Váci utcán sétálgatnánk el. Mint kiderült, ez a repülőtér el is nyert valami díjat 2010-ben. Csak a wi-fi nem működ' rendesen.
Felszállás előtt, több hép állt sorban a kifutó előtt. Amikor ez feltűnt, már a második gép szállt fel, ami egy légcsavaros gép volt. Ezután következtünk mi, s mikor épp emelkedtünk felfelé, a távolban a sor végére, épp akkor állt be egy FedEx-es gép. Reméljük, hogy Tom Hanks nem ült rajta, ha meg igen, akkor épségben eléri a célját :)
Beszélgettünk, hogy mit akarunk csinálni ha ott leszünk. Az biztos, hogy taxival elmegyünka szállásra, és alszunk, hlnap reggel 10-ig. Aztán nyakunkba vesszük a várost.
Az útból, még kb. 1 óra van hátra, de az a mostanitól még -1-re van, úgyhogy immáron 6 óra lesz az időeltolódás, éppezért, amikor ott reggel fél hat van, mi még csak akkor fogunk leszállni, és mikor odahaza a délután négyórai alvásból ébredeznek, mi is akkor fogunk ébredezni, csak nálunk akkor még reggel lesz.
Úgy határoztam, hogy amint megérkezünk a szállásra, feltöltöm mind a két új bejegyzést, és elkezdem a képeket is felrakni a picasara és a dropboxba is, valamint most csatolok pár városifényekmorfológiája képet (ezek lehet, hogy nagyon sötétek lesznek, ha igen, majd leveszem onnan, és megpróbálom szerkeszteni őket, ahogy időm engedi. Szeretnék még képeket csinálni New Orleans-ról, hogy miylen is este a város, ezeket, ha minden jólmegy egy New Orleans-os blogbejegyzés alatt teszem közkinccsé.
Természetesen jelzem majd, hogy odaértünk-e, vagy nem.
Addig is további jóéjt, és jó reggelt a koránkelőknek!
Kapcsolat vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése