2013. március 20., szerda

Viva Las Vegas...

Mikor leszálltunk a reptéren, már posztoltam egy jó kis Elvis számot, melyet maga a király énekel.
Autót béreltünk, egy Chryslert, amit én is vezetek/vezethetek. Az autóról egy külön videó fog készülni, amelyet itt fogok megosztani.
Ha New Orleans-ra azt mondtam, hogy a pokol, akkor Las Vegas esetében sem mondhatok mást, azzal a különbséggel, hogy itt még a korlátlan pénz költés és játékszenvedély/függőség párosul az alkohol, drog és kurvák mellé.
Azért persze magának a városnak van jó oldala is.
Az épületek különböző stílusokban épültek. Itt nem építészeti stílusra kell gonodlni. Ezek a furcsa, ám de annál szebb épületek hívogatnak arra, hogy betérj és elköltsd minden pénzedet. Van olyan, ami Cézár palotájához, egy igazi római kastélyra hasonlít. Van cirkuszos is, de még párizsi utca is. Először csodálkozva néztem, hogy mit keres az Eiffel-torony vagy a diadalív Las Vegas kellős közepén. A legjobb mégis talán a Velence Hotel lehet, ami egy az egyben Velencei stílusban épült. Ebben már láttam fantáziát, bár nem mentünk be oda, mert (egyesek szerint) nagyon elrontottam mindenkinek e kedvét, miután szabálytalan helyre álltunk be, holott 20, de max 25 méterrel odébb volt egy parkoló, és én ezt szóvátettem...
A lényeg, hogy ezek az épületek szépek is tudnak lenni, és nem tagadom, egy-kettő nagyon is tetszett, sőt!
A másik, hogy minden sarkon van egy Wedding Chapelle, vagy hogy hívják azt pontosan. Ez egy kis izé, ahol az emberek házasodhatnak egymással (mindegy, hogy fiú-lány, fiú-fiú, lány-lány, lány-fiú), majd csak egy formanyomtatványt kell kitölteni, ha el akarnak válni, és azt egy autómata feldolgozza, majd kiállítja a válást igazoló papírt. Most ecseteljem, hogy az egésznek a lényegét rombolják le, és taszítják hatalmas erkölcsi züllésbe az egész társadalmat? Ez a fertő, ... Nem fogom ecsetelni. A lényeg, hogy a fenn leírtakból talán egyértelműen kiderül, hogy mennyire nyerte el a tetszésemet ez az izé...
Elgondolkodtam azon is, hogy talán én nem vagyok normális fiatal. Nem tudok bulizni? Vagy csak nagyon erkölcscsősz vagyok? Velem van a gond?
De eszembe jutott az is, hogy mi van, ha én gondolom jól? Mi van, ha nekem van igazam? Mi van, ha ezek az emberek nem látják, hogy rossz irányba haladnak? Nem szól nekik senki?...
Bonyolult kérdések ezek, amelyeket nem nekem kell megválaszolnom, mindenesetre én nem gondolom, hogy nem lennék rendes fiatal, aki nem tud bulizni. Mert dehogynem. Most is egy buli kellős közepén vagyok aminek egy hét múlva vége lesz. Arról nem is beszélve, hogy most készülök életem legnagyobb kalandjára, én legalább azt hiszem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése